Vasárnap délután piros csapatunk az osztrák Divízió II-es bajnoki címért szállt harcba. Ellenfelünk az alapszakaszt hozzánk hasonlóan 7:1-es mutatóval záró Amstetten Thunder volt. Az elődöntőben a Styrian Bears-szel találkoztak, akik ellen 14:33-as hátrányból sikerült fordítaniuk és 34:33-ra nyerniük. A football-austria.com szakértői a mi csapatunkat tartották valamivel esélyesebbnek, de sokat kellett dolgozni azért, hogy ezt igazoljuk is.
Vasárnap délután piros csapatunk az osztrák Divízió II-es bajnoki címért szállt harcba. Ellenfelünk az alapszakaszt hozzánk hasonlóan 7:1-es mutatóval záró Amstetten Thunder volt. Az elődöntőben a Styrian Bears-szel találkoztak, akik ellen 14:33-as hátrányból sikerült fordítaniuk és 34:33-ra nyerniük. A football-austria.com szakértői a mi csapatunkat tartották valamivel esélyesebbnek, de sokat kellett dolgozni azért, hogy ezt igazoljuk is.
Közel telt ház (600 néző) előtt játszották el a magyar és az osztrák himnuszt. A maroknyi magyar szurkolótábor ha létszámban nem is, de hangban igyekezett felvenni a versenyt a hazai drukkerekkel. Mi nyertük a pénzfeldobást és kirúgást választottunk, így a Thunder támadhatott először. Egy szépen felépített támadássorozat végén egy futott TD-vel és egy sikeres extrával rögtön előnybe kerültek (7:0). Már ekkor feltűnt, hogy az ellenfelünk támadófala rendkívül erős és komoly erőpróba elé állítja a védelmünket. Az, hogy gyorsan hátrányba kerültünk nem fogott meg bennünket. A helyi bemondó által a liga legjobb futójának titulált Darrell Tate (#34) futásával és Madarassy Kristóf (#82) extrájával gyorsan egyenlítettünk (7:7). Azonban a hazaiak az előzőhöz kísértetiesen hasonlító támadássorozattal visszavették a vezetést (14:7). Mivel a következő támadásunk elakadt és punt-olnunk kellett az első negyed a hazaiak vezetésével zárult.
A második negyed elején aztán
megtört a jég, megállítottuk a Thunder támadását. Egy fumble-t követően Nemes
Nátán (#26) szerezte meg a labdát. Sajnos csak mezőnygól pozícióig jutottunk és
a szeles időben a távoli kísérlet mellé szállt. Ismét támadhatott a Thunder, de
ismét megállítottuk őket. Nem túl jó mezőnypozícióból indíthattuk a
támadásunkat. 2 perc volt még hátra a félidőből. Igencsak igyekeznünk kellett.
Futásokkal, Bodnár László (#84) hosszú elkapásával, majd egy Madarassy
Kristóffal szemben elkövetett pass interference-szel éppen időben értünk az
ellenfél 5 yard-osára. Darrell Tate szállította a következő TD-t, ahogy
Madarassy Kristóf is az extrát (14:14). Ekkor az óra már csak 6 (!) másodpercet
mutatott. A hazaiak megpróbálták a kirúgást visszahordani, de a pálya közepén
megállítottuk őket, az idő pedig letelt.
A második félidő a mi támadásukkal indult. A futóink futottak, Majoros Csaba (#88) Gombos Bence (#5) passzát a célterületen belül elkapta, Madarassy Kristóf pedig az extrát berúgta és a mérkőzés során először átvettük a vezetést (14:21). A Thunder-t ez sem törte meg. Sok futással, kevés passz-szal ők is végigmeneteltek a pályán és kiegyenlítették az állást (21:21). Jó mezőnypozícióból indultunk az újabb támadásra. Darrell Tate-nek sikerült is a félpályáról indulva túljutni az alapvonalon, de pontot nem kaptunk érte. Egy általunk elkövetett szabálytalanság miatt törölték a TD-t.
A csapatok igazolták, hogy nem véletlenül jutottak a döntőbe. Vitathatatlanul a liga két legjobbja csapott össze. Miért sikerült nyernünk? Támadásban nem adtuk el a labdát. A védelmünk ellenben kétszer is labdát szerzett. Végig koncentráltak voltunk. Tökéletesen kezeltük az időt. Mindkét félidőben az utolsó másodpercekben szereztünk pontot. Ja és nálunk játszott az MVP (Darrell Tate).
A mérkőzés végén a hangszórókból a Sam
The Sham & The Pharaohs „Little Red Riding Hood” (Piroska) című dala szólt.
A mese ezúttal nem Piroskáról és a
farkasról, hanem a PIROS FARKASOKról szólt, akik a tavalyi Challenge Bowl után
idén az Iron Bowl-t hódították el. Vajon jövőre folytatódik a remek sorozat?
Amstetten Thunder vs Budapest Wolves 21:24 (14:7/0:7/7:7/0:3)
Pontszerzők:
#34 Darrell Tate 2 TD
#88 Majoros Csaba 1 TD
#82 Madarassy Kristóf 3 extra + 1 field goal
Írta: Szabó Attila
Képek: Radó Norbert