Hírlevél


Hírek


W1Új edzővel bővül a Wolves szakmai stábja

kelemenakos - 2016.9.28. 21:56

Kiadó felület 660x82

A nyári szünet alatt sem állt meg az élet a Budapest Wolves csapatánál. Az egyesület vezetői megállapodtak Sződy Ferenccel, vagy ahogy az amerikai focis körökben ismerik Francescoval. Vele készítettünk egy rövid interjút.

Új edzővel bővül a Wolves szakmai stábja

Kérlek röviden mutasd be az amerikai focis múltad. Mikor és hol kerültél kapcsolatba a sportággal?


A sportágat régebb óta (kb. a 90-es évek vége óta) már felületesen ismertem - legalábbis felismertem, hogy amerikai fociról van szó. Testközelbe azonban 2005 elején kerültem a sportággal, amikor elkezdtem a Wolves-nál játszani.


Néhányan még biztosan emlékeznek rá, hogy évekkel ezelőtt már a Farkas falka tagja voltál. Mi az, amit ebben az időszakban megtanultál és amit a későbbiekben hasznosítani tudtál? Mire vagy a legbüszkébb ebből az időszakból?


A sportág alapjait a Wolves-nál tanultam meg. Játékosként talán legnagyobb hatással Péter Csaba (Fütyesz) volt rám, a mentalitást, a küzdőszellemet és azt, hogy a védelmet nem részenként, hanem egy komplex egészként kell megérteni, tőle tanultam meg. 2006-tól aztán a juniorok edzésével is elkezdtem foglalkozni, innentől kezdve a legtöbbet Kovács Zsolttól (a Wolves Juniors akkori vezetőedzője) tanultam, nagy hatással volt az edzői szemléletemre.

Nem sokáig voltam aktív játékos, így ebből az időszakból leginkább arra vagyok büszke, hogy a védelem csapatkapitánya lehettem. Edzőként pedig, a Wolves Juniors-szal rengeteg sikert értem el, nehéz lenne kiemelni bármit is. Ha mégis valamit a többi elé kellene helyezni, akkor mindenképpen a 2008-as osztrák junior bronzéremre és a magyarországi abszolút veretlenségi sorozatra esne a választásom.


Ezután jött a Budapest Hurricanes, akikkel néhány év alatt sikerült a csúcsra érnetek és megnyernetek a 2013-as HFL döntőt. Itt mi volt a feladatod az edzői stábon belül?


A Budapest Hurricanes egy szuper csapat volt és valóban, a csúcspont a 2013-as HFL-győzelem volt számunkra. Defensive coordinatorként dolgoztam a Hurrikánoknál, így a feladatom a playbook kidolgozása, a game plan összeállítása, a védelem felkészítése és meccseken a defensive playcall volt. Emellett az én felelősségem volt a special teamek igazgatása.


A Hurrikánok után következett a Szekszárd Bad Bones, akikkel 2015-ben a Divizió II döntőjébe, 2016-ban pedig a Divizíó I elődöntőjébe jutottatok. Mennyire volt más, mekkora kihívást jelentett a vezetőedzői pozíció, ill. a budapesti nagy csapatok után egy kisebb, de ambíciózus vidéki egyesületnél dolgozni?


Bár maximalista vagyok (főleg a saját munkámmal szemben), így a Szekszárdon eltöltött két szezont nem tudom 100%-os sikerként elkönyvelni, azonban hihetetlenül jó másfél évet töltöttem a Bad Bones-nál. Az egész miliő, ami a csapatot körülveszi egészen más, mint amivel eddig a fővárosi csapatoknál találkoztam. Természetesen nagy kihívás volt, hiszen először volt lehetőségem arra, hogy egy csapat teljes szakmai irányvonalát én határozhassam meg (persze hatalmas segítségemre volt ebben az első szezonban Gaál Zoltán, a második szezonban pedig Kovács Sanyi). Konkrét elképzeléseim és céljaim voltak, amiket többé-kevésbé meg is tudtam valósítani, el is tudtam érni.


Azt már korábban nyílvánosságra hoztad, hogy a szekszárdiaktól távozol. Tudomásom szerint több csapattal is tárgyaltál. Mi az, ami miatt a Farkasokat választottad?


Ez valóban így van. Három fővárosi csapat képviselőivel beszéltem. Nem könnyítette meg a dolgomat - bár bevallom, nagyon jól esett -, hogy mindegyik csapat fel tudta ajánlani nekem azokat a pozíciókat, amiket én az adott csapatnál el tudtam volna képzelni magamnak. A Wolves mellett a szakmai érveken (HFL, osztrák Div I, U17 és U19-es csapat, nagy szakmai stáb, stb.) túl emocionálisabb tényezők is közrejátszottak, hiszen a Wolves nekem mindig is amolyan Alma Maternek számított. Már 2015-ben is szívesen visszatértem volna - de akkor még nem ez az út volt megírva számomra. Az is hatalmas előnye volt a Wolves-nak, hogy számos olyan játékossal tudok így megint egy csapatban dolgozni, akikkel még 8-10 éve kezdtük meg a közös munkát. Természerszesen az is a döntésemet támogatta, hogy a Wolves-nál több olyan edzővel is tudok majd közös stábot alkotni, akikkel nagyon szívesen dolgozom együtt (gondolok itt például az U19-es válogatott védelménél velem együtt dolgozó edzőtársaimra).


A megállapodás még elég friss, az egyesület vezetésével és a szakmai stábbal még pontosítani kell néhány részletet. Mit lehet tudni milyen feladatok várnak majd rád a Wolves-nál?


A feladataim még csak most körvonalazódnak, pontosításra szorulnak. Erre majd a jövő héten esedékes edzői meeting adhat igazán egzakt választ (talán még az sem teljesen). Elsősorban a felnőtt csapat védelmében posztedzői feladataim lesznek, emellett, ha lesz második számú csapat, annak a vezetőedzői tisztségét ígérték meg számomra. A felnőtt csapat mellett a tervek szerint aktívan részt fogok vállalni az U17 és az U19 csapat szakmai munkájában is.


Nem csak a felnőtekkel, hanem a juniorokkal is dolgozni fogsz majd. A Divízió I-es szezonban a Bad Bones-szal játszottatok a Wolves 2 ellen, melyben rengeteg utánpótlás korú játékos játszott. Milyen tapasztalatot szereztél velük kapcsolatban? Mit gondolsz miben kell fejlődniük, hogy sikeresen beépülhessenek az első csapatba?


Természetesen mindenben. A Wolves 2 indulása a Divízió I-ben egy nagyon kockázatos húzás volt, úgy gondolom. Viszont ismereteim szerint közel sem sült el olyan rosszul, mint ahogy az történhetett volna (nyilván nem az eredményekre gondolok). Ami vitathatatlan, hogy a játékosok hozzáállása, akarása példaértékű, és önmagában erre a tényre már nyugodtan lehet építeni.


A közeljövőben nem csak a Farkasok állítanak új kihívás elé, hanem a most alakuló junior válogatott is, ahol a linebacker-ek edzője leszel. Mit vársz ettől a kalandtól?


Nehéz kérdés. Nem ismerjük még a játékosok zömét, így messzemenő következtetéseket levonni, vagy találgatásokba bocsátkozni feleslegesnek érzem. Ráadásul hoztunk egy nagyon nehéz döntést, mely alapján az idei keretből kimaradnak a “végzős” juniorok, szóval lehet, hogy az őszi felkészülési mérkőzésen (vagy mérkőzéseken) még nem lesz annyira ütős a válogatott, a munkát első lépésben a 2017-es szezonra kívánjuk felfűzni. Egyébként pedig nagyon várom a válogatott tábort, jó kis kihívás lesz ez minden edző és játékos számára.


Mi van a másik nagy “szerelmeddel”, a lacrosse-szal?


Sajnos a foci (meg a “civil” életem) mellett viszonylag kevés időt tudok foglalkozni már a lacrosse-szal. 2013-ban a teljes operatív munkát átadtam nálam sokkal aktívabb társaim számára, akik remek munkát végeztek/végeznek. Ennek ékes példája, hogy 2016-ban Magyarország (közelebbről Gödöllő) rendezte meg a lacrosse Európa-bajnokságot, ami egy rendkívül nívós esemény volt. (http://www.lacrosse2016.com/)

Az interjút készítette: Szabó Attila
kép: Szekszárd Bad Bones


Kiadó felület 660x82




Időpont: 2017.8.16. 21:29
Helyszín: